German-Hungarian literary coexistences in the Carpathian Basin

A Kárpát-medence német irodalmának népszerűsége növekszik. Az 1989-es fordulat után a régió német nyelvű írói egyre több művel jelentkeztek, és ezzel párhuzamosan megnövekedett a magyar nyelvre lefordított német regények, novellák, versek száma. Az irodalomtudomány is szívesen fordult a régi-új téma felé attól a felismeréstől vezérelve, hogy a régió német irodalma a legértőbb közvetítője a magyar kultúrának. Különös vonzereje van továbbá annak a sajátos jelenségnek, hogy a művek - a német nyelv ellenére - más nyelveken is kódoltak, van magyar, de román, szerb, szlovák olvasatuk is. A kötet tanulmányai a régió soknemzetiségű összefonódásából a magyar-német irodalmi együttélés legérdekesebb aspektusait-jelenségeit elemzik: Hans Bergel erdélyi író tekinthető például 56-os áldozatnak, bár még közvetetten sem volt kapcsolatban a magyarországi eseményekkel; József Attila tovább él német nyelven Robert Becker tollán; a magyar feleséget tisztelő, ám magyarul alig tudó Franz Hodjak maró gúnyra alapozott írásai okán Petri Györggyel hasonlítható. A közös témákra felfűzött írások a késő középkortól indítanak, leginkább azonban 20. századi alkotókat tárgyalnak.